Elegem van. Ellopták A PULCSIT. Csupa nagybetűvel. Ezt a gyönyörűséget. A kedvenc pulcsimat. Hogy képes valaki ellopni egy p u l c s i t ? Még csak fel sem veheti, mert kapásból kiszúrnám.. Ajj, annyira gáz. Még sosem loptak el tőlem semmit. Ja, de. Harmadikban. A macska alakú cukorkatartómat. De azt visszaszereztem.. Ezt viszont már nem fogom tudni..

Amúgy pedig mostanában rohadt unalmas egy életem van. Beteg voltam és itthon feküdtem, beszélgettem a levelezőtársaimmal.. Uhh, ez a brazil fiú olyan édes. Helyes, kedves, vicces, jófej.. Tökéletes. Maybe. Or not.  'how was your shower? okay weird question' || *betesz egy brazil slágert* 'I can't believe that you didn't understand that song ... ok, I am kidding :B'
Az ilyen tökéletes pasik miért mindig a világ másik felén élnek? Ez annyira nem fair.

Ja, és kiolvastam két könyvet. Egy-egy nap alatt. Egy sorozat utolsó két kötete. Kicsit olyan maga a sorozat, mint a Szent Johanna Gimi, csak valahogy engem jobban megfogott. Nincs részletesebben kidolgozva, kétségtelenül szerkezetileg az SzJG jobb. Viszont ennek a története maga úgy magával tud ragadni.. Jó, talán kicsit kislányosabb, de szerintem akkor is jó. Ja, amúgy a címük Lányok késésben és Mi baj, lányok? volt. Erről ennyit.

Tádáá, hozzám is eljutott ez a becses díj. Köszönöm Fanny. ^^

Valaki okos kitalálta, hogy írni kell magamról hét dolgot. Nem mintha ez a blog nem abból a célból jött volna létre eleve, hogy megismerhessetek. No mindegy.

1. Melírozva van a hajam.
2. Nem volt még pasim.
3. Néptáncolok.
4. Vannak külföldi levelezőtársaim.
5. Azt kívánom, bárcsak itt élnének a szomszédomban.
6. Némelyikkel akár össze is jönnék, ha tényleg a szomszédom lenne.
7. Egy ismerősöm se látta még a blogomat.

Aztán tovább is kell adni. Elvileg itt is a bűvös hetes működik, de amint látom, ezt nem szokás betartani. Szóval akkor jöjjenek a kedvenceim:

1. Owlish - mert Bes is bagolymániás, és rohadt jól ír.
2. Darkpuzzle - csak mert Dóri és mert imádom a bejegyzéseit.
3. Nevaehorbit - nem is értem, hogy nem kapta még meg ezt a díjat. Oda és vissza vagyok ezért a blogért.
4. Goodfeeling - mert plörkös barát. És mert imádom az Élvezd-es idézetét.
5. Mybrutalromance - nem csere, de fantasztikus a blogja. És azt hiszem, kicsit hasonló cipőben jár(t)unk..

És akkor jöjjön egy díj Fannynak külön, kitartó olvasgatásáért cserébe. :DDD

Yellowcard - Ocean Avenue [meghallgatom]

Helyzet 1: Adott egy barátnő, és adott sok barátja. Nagyon szeretem ezt a lányt, de sajnos sokszor a beszédtémánk az, hogy összeveszett valamelyik állítólagos barátjával. Nem értem. Ha tényleg azok lennének, nem bántanák folyton szerencsétlen, és nem beszélnék ki a saját blogukon (a nevét feltüntetve a bejegyzésben), hogy mekkora egy szemét, rohadt alak, aki ha így folytatja, egyedül marad, stb.. Szerintem egy barátságnak nem erről kell szólnia. Hogy jól elviccelődünk, aztán hirtelen mindenféle kamudolgok miatt otthagyjuk a másikat. Mondjuk nem azt mondom, hogy csináljuk azt, amit én, vagyis a Helyzet 2-t..

Helyzet 2: Szóval ebben a szituban vagyok asszem én is. Van egy barátnőm. Nagyon szeretem, és ezért minden szarját eltűröm. Mármint nem olyan 'minden szart', hogy nem szólok be neki, ha szereti a paradicsomot, miközben én nem, hanem ez ennél sokkal összetettebb. Biztos megfigyeltétek már, hogy minden embernek vannak hullámai. Nekem szóhullámaim vannak. Kb havonta kiválasztok (nem szándékosan) egy szót, és az kb mindig benne van minden mondatomban. Most ilyen nekem a csávó szó. Tök idegesítő, mégis egy csomószor ezt használom a srác, pasi, etc helyett.
Szóval neki is vannak hullámai. Csak az övéi viselkedéshullámok. Év elején az volt a mániája, hogy mindenért beoltott. Példa: Énektábor. Kaja után mindig ki kellett öntenünk a maradékot egy hordóba, és a tányért be kellett tennünk a mosogatóba. Egyik nap túl hamar végeztünk és még nem volt ott a hordó. De, gondoltam, mivel úgyis csak leves volt, azt betehetjük a mosogatóba, hiszen azt ki lehet önteni, nem fog eldugulni a lefolyó. A barátnőmmel így mindketten betettük a mosogatóba a tányérokat, és elmentünk. Sajnos a tanárok nem díjazták az ötletemet, kis feddést kapott az egész tábor, hogy hogy képzelték azok a valakik, hogy ezt tették, blablabla. Erre barátnőm rám üvölt, hogy 'Igen Pindúúúr'.. Mintha csak én csináltam volna. Ez így apróság, de sok kicsi sokra megy.
Visszatérve a hullámokra. A mostani hulláma az, hogy utánoz. Nővérem szerint ez normális, mert én az ő szavaival élve 'forma' vagyok, ő meg nem, és elvileg vannak ilyen emberek, akiknek szükségük van egy követendő példára. De engem akkor is idegesít. Azt hallgatja, amit én, az a csengőhangja, ami nekem, ugyanazokat a mondatokat mondogatja, amit én, ugyanazt csinálja, amit én. Példa: El akartunk menni moziba osztálykiránduláson. Öten voltunk, hárman valami szarra akartak beülni, én meg Karatéssal a Jump Street 21-t akartam megnézni. Ahogy ezt meghallotta, közölte, hogy ő is inkább ezt nézi meg. Megint csak azt tudom mondani, hogy igen, ez csak egy kis apró dolog, de akkor is: sok kicsi sokra megy.
Beszélni akarok vele. Mert szeretem. Viszont ez így nem mehet tovább. Csak nem tudom, az ilyesmit hogy lehet finoman közölni.. 'Hé bocsi, idegesít, hogy utánzol?', vagy mi?.. Ötletek?:|

Lana Del Rey - Darka Paradise [meghallgatom]

Szerelmes lettem ebbe a számba. Egy blogon láttam egy videót, megtetszett a zenéje, kikerestem, és hát ez volt az. Azóta ezt hallgatom, annyira szép..c:

Osztálykirándulás.. Hétfőn hatkor akartunk indulni barátnőmmel, szóval ötkor kellett kelnem. Négykor arra ébredtem, hogy nem tudok nyelni, annyira fáj a torkom. Bevettem egy Streptilst (kedvenc gyógyszerem :D) és visszafeküdtem aludni. Semmit sem használt a drága. Mondom szuper, de nem baj, nem fogok panaszkodni, mert nem akarok én lenni az a nyomi, aki a saját osztálykirándulásán lesz beteg.
Megyünk a busszal, aztán észreveszem, hogy valami büdös pasi hozzám dörgölőzik. Na mondom, ez egyre jobb, menjen már arrébb. Végre leült. Erre jött egy másik, akinek szarszaga volt. Teljesen ki voltam, utálom az ötösbuszt, de nagyon.
Megérkeztünk a Keletibe. Alig találtuk meg az osztályt, de semmi probléma, így se mi értünk oda utolsónak. Konkrétan háromnegyed hétig kellett odaérni, mert egészkor indult a vonat, de hétkor még csak 23-an voltunk tanárokkal együtt, pedig 30 kellett volna, hogy legyünk. Aztán egy kis futás után elég neccesen, de megérkeztek a többiek is. Végre indulhattunk. Az út alatt többször úgy éreztem, ezer százalék, én be fogok hányni, de aztán mégsem tettem.
Két óra zötykölődés után megérkeztünk Egerbe. És mit ad Isten? Szakad az eső. Király, tiszta mázli, hogy megvettem a hétvégén azt a shortot, így egész hétvégén a táskám alján pihenhetett. *Érezzétek az iróniát.*

Egész osztálykiránduláson fáztam. Első nap még a szar idő miatt, másodikon inkább csak azért (mint utóbb itthon kiderült), mert lázas voltam. Igazán sajnálom, hogy életem legrosszabb kirándulásaként könyvelem el az ideit. Pedig az ofőnk mindent megpróbált, tök jó volt a szállásunk (bár a kaja szar volt, de azt megoldottuk), jók voltak a programok, későn volt a takarodó, meg minden. Szóval tök gyerekbarátra sikerült az egész, aztán puff.

Az egyetlen pozitívum az egészben talán a hétfő este volt. A szabadidőnkben elmentünk egy Mekibe vacsizni (mert a reggelit és a vacsorát magunknak kellett beszererzni) és mögöttünk ült négy srác. Én háttal voltam nekik. Tök nyugisan eszegetek, erre egyszer csak a fejemen landol egy létra pulcsi. Hátranéztem, hogy most ez tőlük jött, visszaadjam nekik, és egyáltalán most mi van? Ez utóbbi kérdésemet fel is tettem nekik, de valamiért csak annyira maradt meg a mondatból, hogy 'Ez mi?' . Azt hittem, így is fel fogják fogni, hogy mit kérdeztem, de nem. Az egyik IQ fighter rögtön rávágta, hogy 'Egy létra' . Nagyon büszke volt a poénjára a kis szentem. :D Aztán nyújtottam feléjük a pulcsit, de mondták, hogy maradjon csak ott mellettem. Mint utóbb kiderült, az egyikőjük kiment WC-re, a drága barátai meg el akarták dugni a pulcsiját. Jó, mondom, ezen ne múljon, jól megleszünk mi egymás mellett ezzel a ruhadarabbal. Kicsit később visszajött az a bizonyos haver, kereste is a pulóverét, de a haverjai csak annyit mondtak, hogy nincs náluk, ami igaz is volt. Mi meg ültünk, és csendben nevettünk. Aztán ettem tovább, már el is felejtkeztem a pulcsiról, amikor éreztem, hogy valaki megdob egy galacsinnal. Hátrafordultam, hogy 'már megint mi van?' , és mondták, hogy visszaadhatom a létrát.. Humor Heroldok..-.-
De amúgy aranyosak voltak, kérdezték, hogy melyik suliba járunk (azt hitték, helyiek vagyunk), meg jóó hangosan megbeszélték, hogy csütörtökön is jönnek, hátha meghalljuk, és megyünk mi is. :D De aztán hátraszóltunk nekik, hogy mi kedden hazahúzunk, szóval ne reménykedjenek.

Kitaláltuk, hogy akkor elmegyünk moziba. Az úgy jó lett volna, csak nem tudtuk, hogy hol van. Hátrafordultam megkérdezni, erre hárman jobbra mutattak, egy idióta meg balra. Aztán végül is jobbra volt. :D
Megnéztük a Jump Street 21-et. Rohadt jó az a film.♥ Betegre nevettem magam rajta (szó szerint). Csak mögöttünk ült egy csaj, aki minden jelenetnél benyögte, hogy 'Hűhaaa', mintha még sosem ült volna moziban.

Olyan kilenc fele aztán visszamentünk a szállásra. Rajtunk kívül már mindenki ott volt, a bitchek a talpnyalóikkal részegen fetrengtek a szobájukban, a többi lány kártyázott és állati rekordokat néztek a Tv-ben a két kockával. A maradék fiú meg a szobájában ült és számolta a perceket 11-ig, mert akkor indult a pornójuk. ._. Én egyik barátnőmmel elmentem sétálni, és részeg turistát játszottunk. :D Énekelgettünk, meg minden. Tök jó volt. ^^ Aztán amikor visszajöttünk, kiültünk a lépcsőre beszélgetni (más közös tér nem volt). Ahogy odamentünk, lassan elkezdtek szállingózni a fiúk is (mármint nem a talpnyalók, hanem a pornósok :D), és egész jót beszélgettünk.

Kedden egész nap fáztam és szenvedtem. De hát ez nem csoda, hisz' megbetegedtem. Persze ez csak itthon derült ki, ott nem akartam szenvedni mindenki előtt.

Imádom amúgy az osztálykirándulásokat. Összehozza az embereket. Mert végül kedden is három órát, ha nem többet beszélgettünk egy padon ülve, mert már nem volt kedvünk sehova se menni. Amit amúgy még szintén 'imádok', hogy minden itt derül ki. Így azt is megtudtam, hogy tavaly az egyik fiú szerelmes volt belém. És hogy én ilyen kis nőideál vagyok az osztályban. (Szegényeknek elég szar az ízlésük.) Rohadjon meg mindenki, ha ez tényleg így van, akkor miért pont Tökéletesnek kell kivételnek lennie? Utálom.

Ja, amúgy ma betegen tengettem el a szünet első és utolsó napját. Csináltam egy új dizit - tök menőnek érzem magam, mert a fejlécen lévő két képet én szerkesztettem össze, és a hátteret is én tettem rá. Szóval ez egy full Pindúr munka. Olyan, mintha kezdő PS-es lennék. (Remélem legalább is. :DD) A fejlécere helyezett kép + zene már semmi, ilyeneket eddig is tudtam. Jó, a zene kicsit ugly lett, nem így akartam, de szar a youtube, és ha alacsonyabb méretet állítok be, nem lehet lejátszani.

Nekem amúgy bioszt kéne tanulnom. Még mit nem. Beteg vagyok, lázadok! És holnap még úgyis csak összefoglalunk.. Akkor meg mit ígérget nekünk meglepetéseket? Hagyjon már.

Most pedig befejezem ezt a jóó hosszúra sikerült bejegyzést. Kérlek írj a chatbe, ha eljutottál idáig. :D Esküszöm, minden elismerésem a Tiéd lesz. Én is mindig belealszom a gigamegahosszú blogokba, pedig én igazán szeretek olvasni. Szóval én extra jó tűrőképességgel vagyok megáldva. De a mai adag még nekem is sok lett. :D

Na, azt hiszem kezdek megint vidámabb vizekre evezni, de persze azért még mindig nem vagyok felhőtlenül boldog. (Hogy is lehetnék? Ezt ne várja most el tőlem senki.)

Szóval pénteken nem említettem, de nem volt tanítás, így délelőtt elmentünk futni barátnőmékkel a Margitszigetre. Végül az egyik barátnőm lefutotta az egészet, a másik pedig a felétől sétált velem és néha azért még kocogtunk kicsit, hogy ne csak sétáljunk, mert azt otthon is tudnánk. :D Kerestük a helyes pasikat is, de sajnos mindegyik suliban volt. (Most már tudom, hol kell keresni őket. Nem futás közben, hanem van egy külön 'játszótér', ami olyan, mint egy konditerem.)
Egyre azért be kellett menni a suliba, mert mint minden átlagos gimnáziumban, nálunk is most volt a ballagás, és még ki kellett díszítenünk a termet, meg a 2. emeleti folyosót. Furcsa, másfél nap alatt simán elszoktam az egésztől, szinte már fel sem ismertem az arcokat, meg alig találtam meg a termem.. Biztos a könnyeimmel az agyam is eltávozott csütörtökön.
A ballagás maga annyira nem volt rossz. Vagyis.. Kit akarok áltatni? Szörnyű volt, a háromnegyedénél inkább elsétáltunk barátnőmmel beszélgetni.. De most komolyan. A tizenegyedikesek búcsúbeszédet mondtak. Jött valami csaj, aki megköszönte az anyjának és az apjának, hogy vannak, mert ha ők nem lennének, akkor ő sem születhetett volna meg.. Kérdem én, ez hol kapcsolódik a végzősök ballagásához? Úgyhogy inkább átmentünk az udvar végébe, és megismerkedtem valami cuki kisfiúval, aki azt mondta, hogy 14 éves, de szerintem csak simán 4 volt. :D

Tegnap reggel elmentünk biciklizni a Margitszigetre. Úgy járkálok oda minden nap, mintha tök közel lenne. Pedig nem is. De szép hely, meg minden, úgyhogy szívesen járok oda. :) És ugye most már azt is tudom, hogy van egy 'konditerem', ahol gazán segítőkész és izmos fiúk vannak. :D
Délután találkoztam Péével a Westendben. Az odaút kegyetlen volt. A metróban az ajtónál állt egy srác, kb 17 éves volt és feltűnően nézegette a tükörképét. Lecsekkolta, hogy mennyire lapos a hasa, mennyire feszül a gatya a seggén, stb. Én magamban jót röhögtem. Aztán már néztem volna másfelé, amikor látom, hogy a srác feltűnően bámul egy bácsit, aki alszik. Na mondom, ez egyre viccesebb, nem csak magát kukkolja, hanem másokat is. Aztán ránéztem a bácsira. Szerencsétlen álmában puszikat küldözgetett. De ez még semmi nem volt. Elkezdett nevetgélni, meg minden. Na, amikor ezt megláttam, már nem bírtam tovább, úgy elkezdtem nevetni. :DD De nem voltam ezzel egyedül, a 17 éves srác is velem nevetett, meg egy kb 25 éves másik srác is, aki velem szemben ült. Onnantól kezdve nem mertem egyikőjükre se ránézni, mert féltem, hogy újra röhögőgörcsöt kapok. :D
Visszatérne a Westendre. Ha már ott voltam, vettem egy kék fülhallgatót (igazából a hangsúly nem a kéken van, mert az csak véletlen, én csupán egy olcsó, de minőségi fülest akartam venni, és ez pont olyannak tűnt), meg egy shortot, ami tök szép barna. Van rajta egy fehér öv is, narancssárga virágokkal. Szerelem volt első látásra. ^^ Meg vettem egy fölsőt is, az meg barackszínű és tök olcsó volt.

A mai napra két küldetést terveztem mindössze: kialudni magam és becsomagolni holnapra. Mert igen, megyünk osztálykirándulásra. Kicsit izgulok. Remélem, a sors majd kicsit közelebb hozza hozzám Tökéletest. Csak nem akarom beleélni magam, hogy hú, majd biztos jobban jóban leszünk, mert aztán meg lehet, hogy rohadt nagyot kell majd koppannom. Azt meg ki akarja? Én biztosan nem.

*én* - Kérek egy csiba öö csibeburgert és egy közepes krumplit.
*világ legédesebb Mekis eladófiúja* - Szóval kérsz egy csib..csib..csibaburgert és egy közepes krumplit?